www.VinczeMarta.hu

A munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.
Azt azonban, hogy a kár bekövetkezett, mekkora a mértéke valamint az okozati összefüggést, hogy a kár a munkavállaló magatartásából következik már a munkáltatónak kell bizonyítania.

Gondatlan károkozás esetén az Munka Törvénykönyvéből következő alaphelyzet szerint a kártérítés mértéke a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének ötven százalékát nem haladhatja meg.

Ezt a korlátozást abban az esetben lehet kissé tágítani, ha munkaszerződésben avagy kollektív szerződésben szabályozzuk a kérdést. Ezesetben a munkaszerződésben legfeljebb másfél havi, a kollektív szerződésben pedig hathavi átlagkereset lehet a kártérítés mértéke. Ettől a mértéktől érvényesen eltérni nem lehet.
A fentiektől eltérően a gondatlan károkozás esetén a teljes kárért felel a pénzintézet pénztári számfejtője és annak ellenőre.

Szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.
E kategóriába sorolandó az a nem kívánatos esemény is amikor a munkavállaló visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett valamit, amelyet állandó őrizetében tart, kizárólagosan használ, vagy maga kezel.

A kár bekövetkeztét és annak mértékét a munkáltatónak kell bizonyítania.

Leltárhiányért azonban a leltárfelelősségi megállapodást kötött munkavállaló vétkességére tekintet nélkül tartozik.
A leltárfelelősségi megállapodás megkötését megelőzően a dolgozóval ismertetni kell az alábbiakat:

1. elszámolható forgalmazási veszteség (káló) mértéke, aránya,
2. azon tételek köre, amelyekre méretük, raktározási körülményeik, tárolási feltételeik okán forgalmazási veszteség nem számolható el,
3. a leltári készlet átadás-átvételének módja, szabályozása,
4. a leltárhiány meghatározásának szabályai,
5. azon munkáltatói alapkötelezettségek, amelyek a leltári készlet biztonságos megőrzését szolgálják.